Alistál (Dolný Štál)
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től ~ néven Felistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 1095, ebből 1063 (97,1%) magyar, 12 (1,1%) szlovák; [2011] – 1894, ebből 1742 (92%) magyar, 134 (7,1%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től ~ néven Felistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 1095, ebből 1063 (97,1%) magyar, 12 (1,1%) szlovák; [2011] – 1894, ebből 1742 (92%) magyar, 134 (7,1%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Alistál − r. k. templom (GJ)
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től ~ néven Felistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 1095, ebből 1063 (97,1%) magyar, 12 (1,1%) szlovák; [2011] – 1894, ebből 1742 (92%) magyar, 134 (7,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1787 (94,4%) magyar, 89 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 1055 r. k., 669 ref., 8 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. utáni lakosságcsere keretében áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szt. Márton-) temploma a 15. sz.-ban épült késő gótikus, ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban; a csallóközi falvak lakáskultúráját és használati eszközeit bemutató tájháza 1975-ben létesült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű állami és magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Múltunkról a jelennek. Alistál, Felistál, Tőnye (2004).
Alistáli Tájház
Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájházat a falu közepén található parasztházból alakították ki. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. Az épületet a község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. jún. 20-án múzeummá...megnyit →
Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájházat a falu közepén található parasztházból alakították ki. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. Az épületet a község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. jún. 20-án múzeummá...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájházat a falu közepén található parasztházból alakították ki. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. Az épületet a község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. jún. 20-án múzeummá alakíttatta. A Szlovák Műemlékvédelmi Alap nyilvántartásában műemlékként szerepel.
Molnár Erzsébet; Nagy
(* 1933. jún. 26. Alistál) Karnagy, tankönyvíró. Alistálon járt alapiskolába (1939−1943). 1943-ban Kőszegen a gimnázium I. osztályába járt. 1945 után magántanuló, vizsgákat tesz Kecskeméten. A pozsonyi Magyar Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett (1952). 1952−1956 között a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végzett ének−zene−földrajz szakon levelezősként. 1952-től 1957-ig Csicsón tanított. 1957−1960...megnyit →
(* 1933. jún. 26. Alistál) Karnagy, tankönyvíró. Alistálon járt alapiskolába (1939−1943). 1943-ban Kőszegen a gimnázium I. osztályába járt. 1945 után magántanuló, vizsgákat tesz Kecskeméten. A pozsonyi Magyar Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett (1952). 1952−1956 között a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végzett ének−zene−földrajz szakon levelezősként. 1952-től 1957-ig Csicsón tanított. 1957−1960...megnyit →
Részletek
Molnár Erzsébet (csa)
(* 1933. jún. 26. Alistál) Karnagy, tankönyvíró. Alistálon járt alapiskolába (1939−1943). 1943-ban Kőszegen a gimnázium I. osztályába járt. 1945 után magántanuló, vizsgákat tesz Kecskeméten. A pozsonyi Magyar Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett (1952). 1952−1956 között a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végzett ének−zene−földrajz szakon levelezősként. 1952-től 1957-ig Csicsón tanított. 1957−1960 között Apácaszakállason és 1960−1990 között, nyugdíjazásig Dunaszerdahelyen, a mai Szabó Gyula Alapiskolában tanított. Az iskolában gyermekkórust vezetett. 1971−1981 között a dióspatonyi Barátság Kórus karnagya. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának alapító tagja, mezzoszoprán énekese, sok sikeres külföldi szereplés, versenyek résztvevője (Finnország, Írország, Nagy-Britannia stb.). 1962-től a Járási Pedagógiai Központ zenei nevelés módszertani csoport vezetője. – Fm. Zenei nevelés tankönyvek (Kovácsné Kállay Zsuzsannával): Zenei nevelés a 2., 3., és 4. osztályok számára (1986, 1987, 1988); Zenei nevelés a 7., és 8. osztályok számára (1992).